A GwG (Geldwäschegesetz) szerinti Risikoanalyse döntő szerepet játszik a hibák elkerülésében és a pénzmosás elleni compliance hatékony megvalósításának biztosításában.
Ez a cikk lényegében a „nem pénzügyi” szektorra vonatkozik.
A legfontosabbak röviden
- A GwG szerinti kockázatelemzés jelentősége: A kockázatelemzés a pénzmosás elleni törvény (GwG) központi eleme, amely kockázatalapú megközelítéssel támogatja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni megelőzést és küzdelmet. Előírja a vállalatok számára egy olyan hatékony kockázatkezelési rendszer implementálását, amely figyelembe veszi az üzleti tevékenységeket és az azokhoz kapcsolódó kockázatokat, valamint a saját és a nemzeti kockázatelemzéseknek megfelelően alakítja ki a belső biztonsági intézkedéseket.
- A kockázatelemzés elvégzése és adaptálása: A kockázatelemzést egyedileg, a vállalat üzleti tevékenységének jellegéhez és mértékéhez igazítva kell elvégezni. Ennek során integrálni kell a jogszabályban meghatározott kockázati tényezőket, valamint a nemzeti kockázatelemzésből származó megállapításokat a potenciális kockázatok átfogó értékelése és kezelése érdekében.
- A kockázatelemzés végrehajtási lépései és felügyelete: A kockázatelemzés végrehajtása több lépésben történik, kezdve a helyzetfelméréssel és a kockázatok azonosításával, amelyet a kockázatok kategorizálása és súlyozása követ. Végezetül az elemzés alapján belső biztonsági intézkedéseket kell bevezetni és rendszeresen felülvizsgálni az üzleti kapcsolatok dinamikus és folyamatos nyomon követésének biztosítása érdekében.
Tartalomjegyzék
Miért fontos a kockázatelemzés?
Mi a kockázatelemzés jogszabályi alapja?
A kockázatelemzés megvalósítása: lépésről lépésre
1. lépés: Helyzetfelmérés
Példaként felsoroltunk néhány kockázati tényezőt a potenciálisan alacsony kockázathoz (1. melléklet) és a magasabb kockázathoz (2. melléklet). Ezt követően összefoglalót talál bizonyos ágazatok kockázatairól a nemzeti kockázatelemzés alapján:
2. lépés: Kockázatok azonosítása
Potenciálisan alacsony kockázati tényezők
- Ügyfélkockázat
- Tőzsdén jegyzett nyilvános társaságok, amelyekre olyan közzétételi kötelezettségek vonatkoznak (tőzsdei szabályzatok vagy törvények alapján), amelyek biztosítják a tényleges tulajdonos megfelelő átláthatóságát.
- Közigazgatási szervek vagy állami vállalatok.
- Alacsonyabb kockázatú földrajzi területen lakóhellyel rendelkező ügyfelek.
- Termék-, szolgáltatás-, tranzakció- vagy értékesítési csatorna kockázata
- Alacsony díjú életbiztosítási kötvények.
- Visszavásárlási záradék nélküli nyugdíjbiztosítási kötvények, vagy amelyek nem szolgálhatnak kölcsön fedezetéül.
- Olyan nyugdíjrendszerek és nyugdíjtervek, amelyek a járulékokat a fizetésből vonják le, és nem teszik lehetővé a jogok átruházását.
- A pénzügyi befogadást („financial inclusion”) célzó pénzügyi termékek vagy szolgáltatások.
- Olyan termékek, amelyeknél a kockázatokat korlátozásokkal vagy átláthatósággal kezelik (pl. az e-pénz bizonyos típusai).
- Földrajzi kockázat
- Tagállamok.
- Olyan harmadik országok, amelyek hatékony rendszerekkel rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére, felderítésére és leküzdésére.
- Alacsony korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel jellemzett harmadik országok.
- A FATF-ajánlásokat hatékonyan végrehajtó harmadik országok.
Potenciálisan magasabb kockázati tényezők
- Magas pénzmosási kockázat: A közjegyzők jellemzően részt vesznek ingatlanügyletekben, ami fokozott pénzmosási kockázatot jelent. Cégalapításokban való közreműködésük szintén kockázatokat rejt magában.
- Hivatalos személyi szerepkör: Hivatalos személyként a közjegyzők minden tevékenységükben közjogi feladatot látnak el, ami különleges gondosságot és felelősséget igényel.
- A törvény és a szakmai szabályzat közötti feszültség: A közjegyzőknek mind a szövetségi közjegyzői szabályzatot, mind a pénzmosás elleni törvényt be kell tartaniuk, ami konfliktusokhoz vezethet.
- A törvényszéki elnökök általi felügyelet: A közjegyzők felügyeletét nem egy kamara, hanem az illetékes törvényszékek elnökei látják el.
- Különös figyelem a letéti és ügyfélnyilvántartási számlákra: Ezek a számlák kitettek a pénzmosásnak, különösen a készpénzes és külföldi kifizetésekkel összefüggésben.
GwG kockázati tényezők: Könyvvizsgálók
- Közepes pénzmosási kockázat: A könyvvizsgálók mély betekintéssel rendelkeznek a vállalatok pénzügyeibe és struktúráiba, ami potenciális kockázatot jelent a pénzmosási tevékenységek szempontjából.
- A tényleges tulajdonos ismerete: Az a képességük, hogy azonosítsák egy vállalat valódi tényleges tulajdonosát, egyszerre erősség és kockázati forrás.
- A Könyvvizsgálói Kamara általi felügyelet: A könyvvizsgálók specifikus kamarája fontos szerepet játszik tagjai felügyeletében és ellenőrzésében.
- Stroman-konstrukciók miatti kockázat: Különösen az ingatlanszektorban kell a könyvvizsgálóknak ügyelniük az ilyen konstrukciókból eredő kockázatokra.
GwG kockázati tényezők: Ügyvédek
- Magas pénzmosási kockázat a letéti számlák miatt: Az ügyvédek gyakran kezelnek letéti számlákat, amelyekkel vissza lehet élni pénzmosás céljából.
- Regionális kamarák felügyeleti funkciója: Az érdekképviselet mellett ezek a kamarák látják el a pénzmosás elleni felügyeletet is.
- Nemzetközi és készpénzes fizetések kockázata: A készpénzben vagy kockázatos országokból érkező tranzakciók fokozott figyelmet igényelnek.
- Részvétel ingatlanügyletekben és cégalapításokban: Ezek a területek különösen kitettek a pénzmosásnak.
GwG kockázati tényezők: Adótanácsadók
- Közepes pénzmosási kockázat: A könyvvizsgálókhoz hasonlóan az adótanácsadók is részletes betekintéssel rendelkeznek a vállalati pénzügyekbe, amivel vissza lehet élni.
- Vállalaton belüli rendellenességek felismerése: Szerepük lehetővé teszi számukra a pénzmosásra utaló anomáliák azonosítását.
- Szakspecifikus kamarák felügyeleti funkciója: Az adótanácsadók is kamaráik szigorú felügyelete és szabályozása alatt állnak.
- A szakmai továbbképzés jelentősége: Folyamatos továbbképzés szükséges a változó törvényekkel és előírásokkal való lépéstartáshoz.
GwG kockázati tényezők: Ingatlanszektor
- Magas gazdasági jelentőség: Az ingatlanok a magas tranzakciós volumen és az értékállóság miatt vonzó befektetési eszközök.
- Az eszközök eredetének leplezése: Az ingatlanügyletek összetettsége és jogi kialakítási lehetőségei révén az eszközök eredete elfedhető.
- Anonimitás Share Deal ügyleteknél: Az ingatlanok üzletrész-átruházással (Share Deal) történő megszerzése lehetővé teszi a tulajdonos kilétének elrejtését vállalati konstrukciók mögé, így biztosítva az anonimitást.
- Magas átláthatóság, de kockázatok a tényleges tulajdonlásnál: Az ingatlan-nyilvántartásban rögzített tulajdonviszonyok ellenére a vagyonelemek hozzárendelése megnehezülhet, ha a tényleges tulajdonos és a formális tulajdonos személye elválik egymástól.
Összetett - vállalati struktúrák kockázata: A többszintű céghálók és a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók alkalmazása növeli a pénzmosás kockázatát.
- Kikerülési mechanizmusok: A reformált törvények a luxusingatlanok vásárlása helyett azok bérlése felé terelhetik a pénzmosási szándékot.
- A bérleti közvetítők növekvő jelentősége: A pénzmosási irányelv új szabályozásával a bérleti közvetítők szerepe is relevánsabbá válik magas bérleti díjak esetén.
- Árverések igénybevétele: A kényszerárveréseket egyre gyakrabban használják ingatlanok gyanús eredetű pénzeszközökből történő megszerzésére.
Hogyan segít a Nect?
3. lépés: Kockázati csoportok kategorizálása
A kockázatokat kockázati csoportokba kell sorolni, és jelentőségük szerint értékelni kell. Ez az értékelés általában három fokozatban történik: magas, közepes és alacsony.
Lehetőség van azonban e besorolás módosítására több kategória hozzáadásával vagy kevesebbre való csökkentéssel. Például a „magas” kategória magában foglalja a törvényi magas kockázati osztályba tartozó vagy saját értékelés alapján magasnak minősített eseteket. A „közepes” a se nem magasnak, se nem alacsonynak minősített esetekre vonatkozik, az „alacsony” pedig az igazolhatóan alacsony kockázatú helyzetekre.
A kockázatértékeléshez különböző módszerek alkalmazhatók, beleértve a kockázati tényezők változó vagy fix súlyozású rendszereit. Emellett automatikus kritériumok határozhatók meg az ügyfélbesorolásokhoz vagy a biztonsági intézkedésekhez. Az eltéréseket dokumentálni kell, figyelembe véve a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos nemzeti elemzések eredményeit is.
4. lépés: Belső biztonsági intézkedések
A kockázatok azonosításának, kategorizálásának és súlyozásának eredményeit az egyes belső biztonsági intézkedések keretében kell átültetni a gyakorlatba, mivel ezeket alapvetően a kockázatelemzés eredményeiből kell levezetni, illetve azoknak meg kell felelniük.
Ahogy a kockázatkezelésben általában, az egyes megelőző intézkedések végrehajtása során az adott egyedi esetben annál gondosabban kell eljárni, minél magasabb a kockázati potenciál.
A meghozott belső biztonsági intézkedéseket a kockázatelemzés eredményének figyelembevételével felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni.
5. lépés: Rendszeres felügyelet
A GwG 10. § (1) bek. 5. pontjához fűzött indokolás szerint az üzleti kapcsolatot – beleértve annak folyamán végrehajtott tranzakciókat is – folyamatos, dinamikus nyomon követésnek kell alávetni, és ezzel összefüggésben el kell végezni az ügyfélprofilok és az adott tranzakciós magatartás összevetését.
A dinamikus nyomon követés itt az üzleti kapcsolat folyamán szerzett ismeretek megfelelő figyelembevételét jelenti. A folyamatos felügyelet célja annak megállapítása, hogy a fennálló üzleti kapcsolat az egyes tranzakciók lebonyolítása során mutat-e konkrét rendellenességeket vagy releváns eltéréseket az ügyfél eddigi magatartásától.
Az indikátorokat vállalatfüggő módon kell meghatározni. Ennek során a kockázatelemzés eredményeit kell alapul venni.
