GwG szerinti tényleges tulajdonos: Ki tartozik ide?

A tényleges tulajdonos – angolul röviden UBO (ultimate beneficial owner) – egy vállalat vagy szervezet fontos személye. Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk a tényleges tulajdonos fogalmát, valamint ismertetjük a kifejezés jogi hátterét.

A legfontosabbak röviden

  • A tényleges tulajdonos a szavazati jogok több mint 25%-ával, a törzstőke több mint 25%-ával rendelkezik, vagy hasonló ellenőrzést gyakorol egy társaság felett.
    2021.08.01. óta minden érintett vállalat és szervezet számára aktív bejelentési kötelezettség érvényes.
  • Az átláthatósági nyilvántartásban fel kell tüntetni a tényleges tulajdonosok nevét, születési dátumát, állampolgárságát és tulajdoni arányait.

Tartalomjegyzék

A tényleges tulajdonos fogalma a pénzmosás elleni törvény szerint

A tényleges tulajdonos olyan személy, aki gazdaságilag profitál egy szervezetből vagy vállalatból. A pénzmosás elleni törvény 3. § (1) bekezdése (GwG) szerint a tényleges tulajdonos olyan természetes személy, aki a következő követelményeknek megfelel:
  1. a törzstőke több mint 25%-a
  2. a szavazati jogok több mint 25%-a
  3. hasonló ellenőrzés, mint az a. és b. pontban a vállalat felett
Ez a következőkre vonatkozik:
  • Jogi személyek – GmbH, UG, e.V., AG stb.
  • Bejegyzett személyegyesítő társaságok – GbR, OHG, KG stb.

Jogi háttér és a fogalom jelentősége

A tényleges tulajdonos fogalma olyan jogi keretekből ered, amelyek célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása a vállalatoknál.

Milyen különlegességeket kell figyelembe venni a részvénytársaságoknál?

Ha a szerződő fél egy tőzsdén jegyzett részvénytársaság (AG), bizonyos feltételek mellett el lehet tekinteni a tényleges tulajdonosok azonosításától.

Amint a szerződő fél egy nem tőzsdén jegyzett részvénytársaság (AG), a tényleges tulajdonost azonosítani kell.

A tőzsdén jegyzett társaságok átláthatósági nyilvántartásba való bejegyzésére a következő érvényes:

„A pénzmosás elleni törvény GwG 20. § (1) bekezdés 1. mondata nem tartalmaz kivételt azokra a társaságokra, amelyek egy szervezett piacon jegyezve vannak a WpHG 2. § (11) bekezdése szerint.” – Átláthatósági nyilvántartás GYIK

Ki nem minősül tényleges tulajdonosnak, és miért?

Az átláthatósági nyilvántartás szerint nem minősülnek tényleges tulajdonosnak az „általános meghatalmazottak”, a cégvezetők, az ügyvezetők, a kereskedelmi meghatalmazottak vagy az egyszerű képviselők.

Mi az a fiktív tényleges tulajdonos?

A fiktív tényleges tulajdonos a társaság törvényes képviselője, ha nincs tényleges tényleges tulajdonos. Ezt is be kell jegyezni az átláthatósági nyilvántartásba.

Példa fiktív tényleges tulajdonosra

A, B, C, D és E személyek egyenként 20%-os tőkerészesedéssel/szavazati joggal rendelkeznek. F személy az ügyvezető, és így a fiktív tényleges tulajdonos.

Közvetett részesedés: Mikor áll fenn közvetett ellenőrzés a tényleges tulajdonosnál?

Ha a megfelelő részesedéseket egy olyan társaság birtokolja, amelyet egy természetes személy ellenőriz, akkor közvetett ellenőrzés áll fenn (GwG 20. § (2) bekezdés).Ellenőrzés akkor áll fenn, ha egy természetes személy közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat az egyesületre.Annak meghatározásához, hogy fennáll-e meghatározó befolyás, a HGB 290. § (2)–(4) bekezdése . Ez azt jelenti, hogy egy társaság meghatározó befolyással rendelkezik, ha
  1. joga van egy másik vállalatnál a pénzügyi és üzletpolitikát meghatározó igazgatási, vezetői vagy felügyelő szerv tagjainak többségét kinevezni vagy visszahívni, és egyidejűleg tagja is a társaságnak (HGB 290. § (2) bekezdés 2. pont),
  2. joga van a pénzügyi és üzletpolitikát egy másik vállalattal kötött ellenőrzési szerződés alapján vagy a másik vállalat alapszabályában foglalt rendelkezés alapján meghatározni (HGB 290. § (2) bekezdés 3. pont), vagy
  3. gazdasági szempontból egy olyan vállalat kockázatainak és lehetőségeinek többségét viseli, amely az anyavállalat szűken meghatározott céljának elérését szolgálja (célvállalat), vö. HGB 290. § (2) bekezdés 4. pont.

Mi érvényes egy GmbH tényleges tulajdonosára?

A fent említett elvek ugyanúgy érvényesek egy GmbH (korlátolt felelősségű társaság) tényleges tulajdonosára. Ha több személy is több mint 25%-os részesedéssel rendelkezik, akkor a GmbH-nak ennek megfelelően több tényleges tulajdonosa van. Összetett részesedési struktúrák – más néven többszintű részesedés – és konszernkapcsolatok esetén döntő jelentőségű, hogy a köztes társaság mögött álló természetes személy a második vagy magasabb szinten tényleges ellenőrzést gyakorolhat-e.

Példa többszintű részesedésre

folyamatábra példa tényleges tulajdonos
C a tőkerészesedések többsége alapján meghatározó befolyást gyakorol a B GmbH-ra. D a szavazati jogok többsége alapján szintén meghatározó befolyást gyakorol a B GmbH-ra. Mindketten az A GmbH közvetett tényleges tulajdonosainak minősülnek. Mindkettő azzal a részesedéssel van bejegyezve az átláthatósági nyilvántartásba, amelyet a B GmbH ellenőriz az A GmbH-ban. Az, hogy ezáltal összesen több mint 100% szavazati jog van bejegyezve az A GmbH-nál, szándékos.Amint a tőke- vagy szavazati jogi részesedések több mint 50%-a fennáll, ilyen meghatározó pozíció feltételezhető.

Ki köteles megállapítani a tényleges tulajdonost?

  • Ügyvédek
  • Adótanácsadók
  • Közjegyzők
  • Bankok
  • Ingatlanközvetítők
  • Árukereskedők
  • Vagyongazdálkodási társaságok
  • Könyvvizsgálók
  • Biztosítók

A tényleges tulajdonos megállapítása / azonosítása a pénzmosás elleni törvény szerint

A tényleges tulajdonos azonosítása fontos lépés a vállalatok és szervezetek átláthatóságának növelésében. Különböző módszerek és folyamatok léteznek a tényleges tulajdonos azonosítására.

Azonosítási folyamat

Az első lépés az átláthatósági nyilvántartás felkeresése kell, hogy legyen. Ott a vállalatoknak meg kell adniuk a tényleges tulajdonost. Az adott vállalat kivonata felvilágosítást kell, hogy adjon a partner tényleges tulajdonosairól.

A szerződő félnek a GwG-kötelezett vállalat számára a GwG 11. § (6) bekezdése szerint dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania a tényleges tulajdonos azonosításához.

A tényleges tulajdonos azonosításának további folyamata magában foglalja az olyan dokumentumok ellenőrzését, mint a társasági szerződések, tulajdonosi dokumentumok és nyilvántartási kivonatok. Szükség lehet arra is, hogy maguktól az érintett személyektől gyűjtsünk be információkat.

Ha alapos vizsgálat után a tényleges tulajdonos nem azonosítható egyértelműen, a GmbH ügyvezetője minősül tényleges tulajdonosnak.

Németországban a pénzmosás elleni törvény (GwG) előírja a tényleges tulajdonos azonosítását. A vállalatok kötelesek megállapítani és dokumentálni a tényleges tulajdonos személyazonosságát a pénzmosás és más illegális tevékenységek megelőzése érdekében.

Milyen kihívások és megoldások vannak az azonosítás során?

A tényleges tulajdonos azonosítása bizonyos kihívásokat rejthet magában. Néha az információk nem könnyen hozzáférhetők, vagy az érintett személyek nem együttműködőek. Fontos, hogy megoldásokat találjunk ezen akadályok leküzdésére. Ez elérhető például a hatóságokkal való együttműködés vagy a technológiai megoldások alkalmazásával az adatelemzéshez és ellenőrzéshez.

Hogyan segít a Nect?

Gyorsítsa fel megfelelőségi folyamatait könnyedén és jogbiztos módon: Fedezze fel a Nect-et, az ügyvédek, adótanácsadók, közjegyzők, könyvvizsgálók és ingatlanközvetítők számára kifejlesztett, bevált platformot. Küldjön nekünk ajánlatkérést, és biztosítson hozzáférést ügyfelei számára hatékony, biztonságos és kényelmes megoldásokhoz – válassza Ön is számos neves iroda elismert megoldását.
Böngésző KYB kockázatértékeléssel KYC

Átláthatósági nyilvántartás: Mikor kell bejelenteni a tényleges tulajdonosokat?

Kitérő – Mi az átláthatósági nyilvántartás?

Az átláthatósági nyilvántartás egy állami adatbázis, amely információkat gyűjt és tárol a vállalatok és szervezetek tényleges tulajdonosairól.Célja, hogy átláthatóvá tegye a vállalatok mögötti személyeket és gazdasági érdekeket a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és más illegális tevékenységek elleni küzdelem érdekében.Az átláthatósági nyilvántartás létrehozása és vezetése a pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi szabványainak való megfelelőséget szolgálja. Ezen információk biztosításával az átláthatósági nyilvántartás hozzájárul az üzleti környezet fokozott átláthatóságához és integritásához.

„Új” szabályozás 2021.08.01-től – Aktív bejelentési kötelezettség

2021.08.01-ig az átláthatósági nyilvántartásba való bejegyzés nem volt szükséges, ha a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk már elektronikusan ellenőrizhetően szerepeltek a pénzmosás elleni törvény (GwG) 22. § (1) bekezdésében felsorolt dokumentumokban. Ide tartoznak a kereskedelmi nyilvántartásból, a partnerségi nyilvántartásból, a szövetkezeti nyilvántartásból, az egyesületi nyilvántartásból vagy a vállalati nyilvántartásból származó dokumentumok. Ebben az esetben alkalmazható volt az úgynevezett „bejelentési fikció” a GwG 22. § (2) bekezdése szerint.

Ez az automatikus bejelentésre vonatkozó szabályozás azonban 2021.08.01-én megszűnt az átláthatósági nyilvántartásról és pénzügyi információs törvény (TraFinG) hatálybalépésével.

Ezentúl azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek is, amelyek korábban eltekintettek az automatikus bejelentéstől, azonnal külön kell rögzíteniük és bejelenteniük tényleges tulajdonosaikat az átláthatósági nyilvántartásban (aktív bejelentési kötelezettség).

Milyen adatokat kell rögzíteni az átláthatósági nyilvántartásban?

Az átláthatósági nyilvántartásban olyan adatok kerülnek rögzítésre, mint a tényleges tulajdonosok neve, születési dátuma, állampolgársága és tulajdoni arányai.

Mikor nem kell tényleges tulajdonost rögzíteni?

Az egyéni vállalkozások és alapvetően a polgári jogi társaságok (BGB-Gesellschaft) eltekinthetnek a tényleges tulajdonos rögzítésétől. Példák erre: GbR, kisvállalkozók, szabadfoglalkozásúak, Kaufmann E.k.

A következő cikk elolvasása

Let's conNECT!

Hiermit akzeptiere ich die Datenschutzbestimmungen und die AGB.